A
vajáni hőerőmű, Közép-Európa legnagyobb hőerőműve - a helyiek számára
közönségesen csak ,,a villanytelep” - létrejötte óta a biztos állás, átlagon
felüli jövedelem szinonimájává vált. ,,Megyünk megpihenni” - mondogatták a
környező falvak lakói műszak előtt, és szavaikban nagy igazság rejlett.
Valóban: az egész napos paradicsom-paprika- uborka kötözés, locsolás, piacolás
után egy munkahely, ahol nem a puszta fizikai erődre van szükség, hanem inkább
folyamatos készültségre és karbantartásra, nyugodtan lehetett a nyugalom oázisa
az amúgy sem túl izgalmas szocialista létvalóságban. Munkakezdés előtt a mester
megtartotta az ún. ,,eligazítást”, tehát legelőször is mindenkinek töltött egy
felest az előre akkurátusan előkészített vastagfalú szabvány féldecis
üvegpoharakba.
Aztán
mindenki ment a dolgára. A munka megcsinálódott, a villanytelep energiát
termelt, noha a legendás ivászatról a közeli falvak (Iske, Csicser, Vaján, Bés)
ribizlibor- termelői, kisüsti pálinka-készítői nyilván ma is tudnának mesélni.
Biztos,
hogy mindig ilyen idilli volt a kép? Vajon milyen mértékben járult hozzá a
környezetszennyező monstrum ,,a halál háromszögének” kialakulásához, értve
ezalatt az Ungvidék, Bodrogközt, a nagy kiterjedésű tőketerebesi járás
déli-délkeleti részét. Mire fordíthatták és kik az irdatlan mennyiségű
bírságpénzt, amit az erőmű az államkasszába fizetett? És ha ennyi pénz
vándorolt el innen láthatatlanul, miként lehetséges az, hogy épp az itteni
falvakban nem volt sokáig sem vezetékes ivóvíz, sem gázvezeték? Egyáltalán hogy
került egy ilyen istenhátamögötti gumicsizmás vidékre egy, a maga korában
valóban modern létesítmény? Vajon tényleg olyan kedvezőek voltak a vidék
geopolitikai adottságai, hogy csak itt, és sehol máshol nem épülhetett meg?
Vagy az összeesküvés-elméletek híveinek véletlenül igazuk lenne, és az erőmű
megálmodói az itteni erős, egységes tömbmagyarság távlati felhígítását is
alantas céljuknak tűzték ki? És vajon játszhatott e galád cél a magukat
szlováknak mondó, illetve szlovák felmenőkkel rendelkező csernobili menekültek
Nagykapos kellős közepébe telepítésében?
Az
erőmű megalakulása óta évente 300-500 tonna finomszemcsés port termelt salak
gyanánt. Kilencven hektár termőföldet borít el, impozáns nagyságú mesterséges
hegyvonulatként. Tényleg lehetséges lett volna ennyi mérgező anyagot 40 centis
humuszréteggel beburkolni, amin akár szőlőt is lehet termeszteni, vagy ez már a
fuldokló szocialista propaganda egyik utolsó rúgása lett volna? Folyhat-e még
valaha bármilyen áramtermelés a gigászban bármilyen nem fosszilis tüzelőanyag
egyszerű elégetésével - szennyvíztisztítók beszáradt üledéke, egyéb ,,bio”
hulladék, szelektált műanyag - vagy ez is csak olcsó porhintés, kétségbeesett
szavazatnyerési kísérlet, mákony a tömegnek, cirkusz a népnek, ha már a kenyér
nem biztos?
Ilyen,
és ehhez hasonló és még sok más kérdésre keres választ sorozatunk, a kedves
olvasók szíves közreműködésével. Szívesen várunk bármilyen véleményt és
ellenvéleményt pro és kontra, bármilyen a villanyteleppel kapcsolatos
véleményt, hozzászólást, anekdotát, vicces vagy akár tragikus történetet, a
régi, mára már elfeledett demokratikus jelszó szellemében: ,,Lehet, hogy nem
értek egyet veled, de mindent elkövetek, hogy elmondhasd a véleményed.”
