2020. december 31., csütörtök

Kövér akarok lenni!

 

             Most? Mikor mindenki soványságra vágyik eszeveszetten? S gyötri testét nyúltáp-diétával meg remekül összerakható házi kondigéppel? Mely akárhová teszed, mindenütt útban van? Most?!

            Igenis most. Új image - et építek. És mivel hogy már majd mindenki tetovált, pírszinges, borotvált fejű-, hónaljú- és nemiszervű, mikor már a sarki fűszeres is halottaskocsira hasonlító fekete terepjáróval jár munkába, mikor már minden nőnek pucér a köldöke, predesztinálva ezzel egy petefészek-gyulladásban szenvedő egész női generációt, és mikor már minden férfi üzekedő görény-illatú badidezodortól bűzlik mérföldekre - nos, egy új image építése mostanság nem könnyű tészta. Valami új kell! Valami más! Valami, ami ismét felajzza az elpetyhüdt idegeket! Mindig lehetsz abban eredeti, amit más nem csinál! Gyalogold körbe a földet egy vajaskenyérrel a kezedben és lilára festett hajjal, és egy darabig biztos, hogy van esélyed a szürke környezetedből kitörni. (Persze csak egy darabig. Mert aztán jön valaki, aki ugyanezt két vajaskenyérrel és kézenállva is meg tudja tenni.)

            Hát így jött az ötlet. A zsenialitás már csak ilyen. A soványságban már nem – de a kövérségben még lehet valami fantázia. Szűz terület, van még tere az öntörvényű alkotásnak.  De nem ám csak úgy vaktában - stílusosan szólva - nem esünk neki, mint tót az anyjának - hanem csakis szigorúan tudományos alapossággal, módszeresen és precízen, ahogyan az a szellem emberéhez illik.

            Nos, első pillantásra látszik, hogy a hízás problémája kettősgyökerű. Egyrészről természetesen nagyon fontos az elfogyasztott kalóriák vehemens növelése. Ugyanakkor azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a testmozgás minél radikálisabb csökkentését. Ez utóbbi követelmény technikailag viszonylag könnyen kivitelezhető: leghelyesebb fekvő testhelyzetben táplálkozni, s utána okvetlenül szundítani legalább egy órácskát. Ne tegyünk hirtelen mozdulatokat! Például ne nyúljunk túl gyorsan a kolbász felé, mert így teljesen feleslegesen kalóriákat égetünk el! És a mi célunk nem ez! És ne tegyük túl messzire az ételes tálakat fekvőhelyünktől! Legegyszerűbb, ha közvetlenül az ágyba pakolunk mindent, könnyű, praktikus, jól záródó és jól tisztítható, környezetbarát műanyagból készült edénykékben. (Törekedjünk arrra, hogy színük harmonizáljon az ágylepedő és a paplan színével és mintázatával  - harmonikus környezetben többet tudunk enni! )

            A másik követelmény, az input-kalóriák növelése már némileg nagyobb odafigyelést igényel. A helyesen összeállított étrend a hízás legdominánsabb tényezője!

            Nos, kezdetnek, reggel, felkelés után aperitív gyanánt egy bögre olvasztott zsír is megteszi. Ügyeljünk a változatosságra: hétfőn disznózsír, kedden kacsazsír, szerdán libazsír, stb. Ha nem bírja az ilyesmit a szervezetünk éhgyomorra, harapjunk előtte húsos szalonnát. Ne habozunk vizespohárnyi szilvóriumot alkalmazni reggeli étvágygerjesztőként, melynek erőssége semmiképp se csökkenjen 53 fok alá! Ha ilymódon némileg magunkhoz tértünk az alvás utáni gyöngeségből, talán már lesz elég erőnk hozzáfogni a reggeli elkészítéséhez. A reggeli a nap alapja! Egy jó reggeli után képesek leszünk napról napra többet enni.

            Ne gyerekeskedjünk. Ötnél kevesebb tojásból soha ne készítsük a kolbászos rántottát. Tudjuk, hogy a mai kolbászárak mellett két szálnál több reggelire nemigen javasolható. Egy apró trükk: egészítsük ki angolszalonna-szeletekkel. Sohase hagyjuk ki reggelinkből a zsíros krémsajtot! ( Vigyázat! A csomagolása hasonlít a zsírszegény sajtéhoz! )

            Ha nincs kéznél kolbászunk- szalonnánk, azonnal süssünk néhány lacipecsenyét, melynek zsírját lassú, kényelmes mozdulatokkal tunkoljuk, fehér kenyérrel. (A barna kenyér, pláne a teljes őrlésű, a hízni akaró számára valóságos méreg, ezt jól jegyezd meg.) Szerény reggelinket okvetlenül egészítsük ki néhány franciakrémessel, túróskaláccsal, leveles rétessel, lekváros bélessel, melyhez lefölözetlen tejet avagy ugyanilyen tejből készült forró kakaót hörpinthetünk, hogy könnyebb legyen az emésztésünk.

            A tízóraiig hátralévő kevés időben ropogtassunk csipszet, kortyintgassunk kólát. SOHA ne igyunk kalóriaszegény gyümülcslevet! Az fogyaszt. SOHA ne fogyasszunk cukormentes üdítőitalt! Az is.

            Tízóraira semmi cécó. Kevés libatöpörtyű, virsli, májpástétom. Olykor némi csülök. Vigyázat! Minden zöldség mellőzendő! Friss, még meleg kifli ajánlott! Gyomrunkat ne terheljük túl, így többet bírunk enni ebédre! És délig már bírjuk ki éhen. Meglásd, egy hosszabb, félórás koplalás után milyen jólesik majd a déli étek!

            A sertéshús-levesről csak az őrültek szedik le a zsírt. Aranykarikák a la Krúdy- Latinovits? Egy frászt! Szép, vastag, összefüggő, sárgásvörös zsírréteg, mely megtartja a szedőkanalat, az az igazi. Sok tésztát bele, erősen sárgát, házijellegűt!

            A leveszöldséget persze kidobjuk. Csak felesleges helyet foglal el a gyomorban és gyorsítja a táplálék útját a bélrendszerben. Ezt ugye, te sem akarhatod?  

            NE együnk mindennap húslevest! Néha egy kis gulyás is kell. Kezdők olykor zöldséglevest is fogyaszthatnak, de ekkor sűrítsék disznózsíros rántással. És tegyenek bele sonkacsontot sok rajtahagyott porcogóval. A velő igen gazdag kalóriaforrás!

            Minden híreszteléssel ellentétben nem vagyunk a húsételek elvakult hívei. A jó ebédek elengedhetetlen tartozéka a túrós csusza, de legalább hintsük meg szalonnatöpörtyűvel a szerencsétlent, miután leöntöttük pirított olvasztott vajjal, hogy valami ételformája is legyen szegénynek.

            Jöhet a töltöttkáposzta! Ne aprózzuk. Kis gombócok készítése munkaigényes, kalóriafogyasztó folyamat. Kétökölnyi, darált hússal, szalonnabőrkével, az az igazi. Sokkal jobban esik utána a rántottszelet zsírban sült burgonyával.

            Ebédre legyen elég ennyi. Ne feledjük: számunkra a nap főétkezése a vacsora, erre készüljünk, erre összpontosítsuk minden energiánkat. Ezért, miután elfogyasztottuk a desszertet - csokitortát, fagylaltkelyhet, dobozka jégkrémet - azonnal feküdjünk le.  Óvakodjunk! Olykor rettenetes eseteket hallani: voltak, akik ebéd után sétálni mentek s bizony le is adtak néhány kínkeservesen felszedett grammot! Tudod, mennyit kell ezért dolgozni? Ne feledd: sokkal egyszerűbb a tévé előtt elfogyasztani néhány palackos sört, mint százmétereket gyalogolni a sarki kocsmáig!  

            Az uzsonnához nem muszáj fölkelni. Édes álmunkból ébredve helyes hamburgert, pizzát, sültburgonyát fogyasztani. Annyi csomagküldő szolgálat működik már! És így, testben és lélekben megerősödve végre elkezdhetjük tervezni a vacsorát. A jól bevált alapszabály: a vacsora kalóriamennyisége mindig legalább kétszer haladja meg az egész napi étkezések összesített kalóriaértékét. És utána nyomban pizsamaosztás. De a legyszerűbb pizsamában vacsorázni. Legeslegegyszerűbb meg le se venni a pizsamát, hanem egy erre alkalmas megbízható személlyel ágyikónkba hordatni a fogásokat.

            Előételnek nyugodtan együk meg a déli maradékot. Fogyasszunk hozzá parizert és a legolcsóbb sertéshús-konzerveket, mert ezeknek köztudottan legalább a fele tiszta zsiradék. Kolbásszal, hurkával és disznósajttal töltött malac képviselheti vacsoránk főfogását. Körítésként pacalpörkölt. Kis marhatokány szintén javallott. Egyéb körítésekkel kapcsolatban  még: mellőzendők. Csak a helyet foglalják. Pecsenyezsíros kenyér bőven megteszi. Sertéscsülök pékné módra szinte új erőt önt a megfáradt emberbe, különösen, ha gombapaprikással fogyasztjuk. Az jó nehéz. Másik alapvető szabály, amiről sokan hajlamosak megfeledkezni: knédlit (egész rudat) csak liba- illetve kacsapecsenyéhez fogyasszunk.

            Ne múljon el a nap sör nélkül! A sör tágítja a gyomrot, igaz, nyolc korsó után már olykor zavarhatja az éjszakai nyugodalmat. (A mértékletesség edzi az akaraterőt. Így többet bírunk enni.) A vacsora maradékait gondosan porciózzuk, s készítsünk mellé kevés abált paprikás szalonnát. Így lesz mihez nyúlnunk, ha álmunkból felver az éhség.

            Nos, minden erőfeszítésünk dacára előfordulhat, hogy csak hetek múlva lépjük túl az egymázsás élősúlyt. Ne adjuk fel! Az akaraterő csodákra képes! Türelem tokát terem, s ha gondosan ragaszkodunk az előírt étrendhez, nemsokára gömbölyűen és rózsaszínűen gurulhatunk véznácska embertársaink között. S a siker csúcsán, önérzetesen, immár egyéniségként biztatóan mondhatjuk az irigykedő girheseknek:

            - Nekem sikerült. Próbálja meg ön is!