Ez nem az a vidék, ahol a nők kocsmába járnak. Asszonynak
még minig tűzhely mellett a helye, itt a végeken. De nem idevalósi. KI hord itt
fekete bőrruhát? Kijárkál itt doromboló Harley-Davidsonon?
A
motorosok egyik fajtája minden szabad idejét járgánya bütykölésével tölti,
amelyre centenként rakta össze a pénzt, amúgy meg legjobban érzi magát nyakig
olajosan.
A
másik fajta „motoros” pénzt kér és kap újgazdag apucitól és az összes motor-
alkatrész közül egyedül a tanksapkát ismeri közelebbről. Mert abba kell tölteni
a benzint. Vagy az olajat, ez olyan bizonytalan.
- Mér van ilyen hangja ennek a
motornak? – kérdi egy törzsvendég őszintén csodálkozva.
- Lyukas a kipufogója - hangzik el
az ősi vicc és nevetnek.
A bőrrel borított leányzó
határozott léptekkel a pulthoz menetel.
- Van önöknél... – és egy bizonyos
fajta üdítőitalt kér, amely teljes egészében szintetikus és amelyhez éppen
mostanság próbálnak sohasem létezett legendát kreálni bizniszmenek leleményes
kiszolgálói.
- Van.
- És igazi?
Erre már sokan felkapják a
fejüket. Egy műkóla? Hogy igazi-e? „Igazi” nem lehet!
A sok vihart látott csaposnő kissé
bizonytalan a kérdést illetőleg. Hogyne, hisz mondjuk hitelt megtagadni az arra
méltatlanoktól, esetleg nyújtani az arra érdemeseknek, az igen, ahhoz ért. De
egy ilyen nyakatekert logikai feladványhoz... mely nyilván sok klasszikus görög
filozófusnak is fejfájást okozott volna... hogy vajon igazi-e a mű... nem, ez
meghaladja az ő véges erejét.
- Biztosan - hangzik a bizonytalan
válasz. Különben is, nem mindegy? Ugyanaz a ... szóval ugyanaz van
mindegyikben. Keze már várakozóan pihen a csap gombján...
A bőrös leányzó arcára ellenben a
kétség setét árnyéka vetül. Több hónapos motoros múltja nyilván nem engedi meg,
hogy nem igazi műt igyon.
Fejlődik a világ. Ebben a
kiskocsmában is van már három doboz gyümölcslé, sőt, nem is egyformák. Igaz,
hogy ezeket senki nem issza, mert ide komoly emberek járnak.
- Több fajta nincs? - gyűjti
tovább a leányzó az információt e furcsa helyen.
A csaposnő most már határozottan
nemet int. Az biztos, hogy nincs. Ez is inkább dekoráció.
A leényzó mélyet, lemondóat
sóhajt, mint Beethowen sóhajthatott volna, ha a „Boci, boci tarka” lejátszására
kérik fel.
- Akkor ebből két decit.
Ennyiből itt pálinkát isznak, de
mindegy.
- Szívószál... véletlenül?
Ekkor már az egész kocsma, ahogy
mondani szokás, egy emberként figyel. Mégiscsak nagy esemény, ha egy másik
világból látogat el ide valaki.
A kedélyek aztán lenyugszanak.
Minden csoda három napig tart. A leányka elnyalogatja a két decijét, aztán
nyeregbe pattan. Haját szertefújja a szél, mert ez alapvetően hozzátartozik a
motorozás vad izgalmaihoz. Na jó, most az egyszer nem kapta meg az igazit, a
Mindenből A Legjobbat, Mert Megérdemled, de a Harley meg a bőrszerkó akkor is
megvan. Ez biztos valami nagyon elmaradott vidék, amiben véletlenül igaza is
van.
Csak az előbbi törzsvendég nincs
megbékélve a kipufogó hangjával:
- Pedig amúgy elég szép motor.
