Most már muszáj vagyok ez ügyben
lépni, mert hogy a nejem szerint én nem tervezem a jövőt. Mások bezzeg...
...
mert a Józsi, a te barátod, az bezzeg szépen eltervezte a jövőjét.
-
Tényleg?
-
Tényleg, és légy szíves, ne gúnyolódj.
-
Csak annyit mondtam, tényleg.
-
De azt nagyon gúnyosan.
...mint
megtudtam, a Józsi, az igen. Mert megbeszélte a feleségével az eljegyzést, meg
hogy mi lesz a menü, meg hogy hol fognak lakni és milyen új lengyel bútort
vesznek, meg igazi bőrfotelt, természetesen, ami a megállapodás csalhatatlan és
megnyugtató jele, nemdebár. És szépen eldöntötték azt is, hogy lesz pont két
gyerekük, esetleg max három, egy kisfiú, egy kislány, és hogy a kisebbik - a
lány - társastáncra fog járni, a nagyobbik műkorcsolyára, a harmadikat meg csak
úgy otthon fogják babusgatni, mert az idegsebész lesz és ezért nem szabad
idegesnek lennie, a legkisebb meg vadászpilóta lesz, a középső meg karmester a
filmharmónián.
És
hogy ezzel szemben én szinte alig tervezem a jövőt. Csak élek a mának... mint
egy pillangó, mely játszin szökell virágról virágra... de mindjárt elmúlik a
nyár és mehet kölcsönkérni barátjától, a hangyától...
(
- A Józsitól?
-
Te csak ne gúnyolódj. )
Hát
kérem szépen, ennek mától vége. Mostantól úgy tervezem a jövőt, de úgy...
figyelj, drága, és hangoljuk össze az óráinkat, mert most már szükség lesz rá.
Folyó
hó tizennyolcadikán négy óra nulla-nullakor ébresztő. Rövid bemelegítés után
körülfutjuk a lakótömböt, majd a könnyű reggelit követőleg hét óra tizenöt
perckor egészséges fiúutódot nemzünk. Másnap, azaz már négy sejtes korában be
is íratjuk a képességfejlesztő óvodába, hogy később ne kelljen sorba állni.
(Előrelátó ember idejekorán gondol az ilyesmire). Legjobb lesz, ha mindjárt
közép- és főiskolát is választunk neki, meg vagy két egyetemet, mert mire
felnő, minden csórónak lesz már legalább két diplomája. Egyúttal eldönthetjük,
hogy milyen öltönyben ballagjon és hogy hol lakjon, hogy szegénykémnek ne
kelljen az agyát terhelnie ilyen földi dolgokkal. Ideje lesz feladni egy
apróhirdetést is, párválasztás céljából, nehogy már az a nagy kapkodás legyen,
ha ivarérett korba kerül a szentem. (Még hogy én nem tervezem a jövőt... Ha
éppen tudni akarod, drága, a gyerekszoba tapétájának mintáját oly
kristálytisztán látom magam előtt, mint még soha.)
Közben
persze családi házunk is lesz (hogy miből, na ezt az egyet még én sem tudom),
melynek 11,6 m hosszú homlokzati falát nyolc tujafából készült 1,92 m magas
élősövény ékesíti, melyhez a kertben négy darab almafa- kettő ranett, kettő
jonatán- valamint egy- egy körte, illetve szilva ad méltó hátteret,
harmonizálva a két háromszög, egy négyszög és egy dodekaéder alakú
virágágyással. A tizenegy darab, egyenként 11,5 cm magas lépcsőfokon
fellépdelve bejutunk a hallba, melynek falait valódi vörösfenyő utánzatú tapéta
ékíti - színárnyalat -
szám: 0402 -, míg a mennyezetről régimódi, 295 apró, csilingelő alkatrészből
álló cseh álkristálycsillár ontja ránk pazar fényét három huszonöt wattos
izzóból, összességükben ezáltal mintegy kétszáz lux fényerősséget képviselve. És
éjszaka, drága, kiülünk a három tő Otelló fajtájú szőlőből kiképzett
lugasunkba, ahol is megszámoljuk mind a 2 642 517 szabad szemmel
látható csillagot, miközben hogy, hogy nem, testfelületünk mintegy 82 százaléka
összeér, míg ajakink a 8-16 mp időintervallumba eső hosszúságú csókban forrnak
össze vadul... S ezzel megtettük az előkészületeket második gyermekünk
létrehozásához, aki szabad idejében bélyegeket fog gyűjteni és csincsillát
tenyészteni, követve általunk beléplántált természetes hajlamait, és ha egy csepp
szerencséje van, eltöri a lábát és kap egy rakás pénzt, mert mi előrelátólag
igen részletes életbiztosítást kötünk neki, jégveréstől szemmelverésig és tűzkártól
oszkárig bezárólag. Szabad idejében persze – este hattól hat-tizenötig -, játszhat
egész pontosan hathúros gitárján, A-4-es kottalapokból, persze csak ha
megcsinálta a leckéjét, du. 16 óra 20 és este 20 óra 15 között, még ha le is
számítjuk a 15 perc 8 mp-ig tartó vacsoraidőt, melynek során magéhoz veszi 360
kcal energiatartalmú, minimálisan negyven százaléknyi növényi rostot és húsz
gramm fehérjét tartalmazó táplálékát, mialatt szép kilencven fokos szögben ül a
negyvenkét centiméter magasságú széken.
Még
hogy én nem tervezem a jövőt...dehogy nem, szívem... egész a végsőkig... voltam
én már künn a temetőben is, kinézni egy szép kis árnyas parcellát... szép
kilátással... ne félj, jól megnéztem, balról egy hentes, jobbról egy tanár,
szóval csupa jobb ember... mert akárkivel azért mégse fekszünk össze... Most
mit bőgsz? Hogy ennyire azért mégse tervezzük?
Tudod, szívem semmiképpen sem szeretnék a Józsitól lemaradni...ő már
régen kijár az asszonnyal a virágokat locsolgatni... kéz a kézben ábrándoznak,
hogy milyen szép lesz a gyászszertartás... kiválasztják a zenét, ilyesmi...
most éppen egy Pink Floyd, ha jól tudom... Szerinted kövirózsa jó lesz fölém?
Nem értelek, a múltkor meg az volt a baj, hogy nem tervezem a jövőt...pedig ezt
csak úgy összeütöttem, hevenyészve...ha adsz még egy kis időt, órára szétírom
az elkövetkező néhány évtizedet...