Talán tényleg igaz, hogy az ember, amit elképzel, meg is valósítja. Az Arnold Swartzenegger alakította, profiból lett óvóbácsi meséje a „jöttment” filmek kategóriába tartozott: levetítik, az alkotók - ezt talán idézőjelben - bezsebelik a pénzt és pár év múlva már senki sem emlékezik rá.
Mégse valószínű, hogy bármilyen fegyveres testület tagja óvóbácsi akarjon lenni.
Ez még a hollywoodi álomgyártól is erős egy kicsit.
De lám! Mire nem képes az emberi képzelet! Hát még ha az ún. Körülmények kényszerítő erővel hatnak rá.
Komoly, meglett emberek, felnőttek, mellesleg a rendőrségi testület tagjai óvónői képesítést óhajtanak szerezni. Tömegestül. Vagyis hogy óvóbácsi-képesítést. A fene se tudja, hogy kell ezt igazából mondani. És hogy miért is kell ilyen fura dolgokat csinálniuk - egyéb fura dolgokon kívül - a rendőri testület tagjainak?
Emelni kell az egyetemi végzettségű rendőrök számát. Ez így lett elhatározva felsőbb szinten. Lehet, hogy le is jött parancsba. És, mondjuk, a parancs második fele elkallódott. (Bár ilyesmi a rendőrségen biztosan a lehetetlenséggel határos. Azért is hívjuk őket rend- őröknek és nem rendetlenség-őröknek, vagy, teszem azt, káosz-csinálóknak.) A parancsnak az a része ti. hogy milyen diplomát is szerezzenek az alárendeltek. Mert szerezhetnek – elvileg - csillagász-doktorátust vagy balett-tanári képesítést vagy menyét-idomító diplomát. Is.
De ők mégis óvónői képesítést akarnak. Miért? Mi lehet az ősok, mely fegyverforgató férfiakat arra kényszerít, hogy érdeklődve forduljanak a kisdedek nevelése, a gyurmázás és a vízfestékezés, a bújócska és a közös délutáni alvás eleddig számukra zárt világa felé?
A Bűn szünet nélküli üldözésében megfáradt rendőrjeink számára nyilván ezt tűnt a legkönnyebben megszerezhetőnek. És persze ott a háttérben a rejtett lehetőség: hogy használni is akarják.
Hisz lehetséges, hogy e szép új világ új bűnözőivel egészen máshogy kell felvenni a harcot, mint eddig. Kitéptél egy bankautomatát a falból a terepjáróddal? Máris mars a sarokba! Elsikkasztottál kétszáznegyvenhét milliót? Na, majd adok én neked! Leütöttél egy benzinkutast? Majd várjál, jön a Mikulás, de nem kapsz ám ajándékot!
Lehet, hogy a dolog fordítva is működne. Egy fegyveres, a közelharcban járatos rendőr mégis csak nagyobb rendet tud tartani az óvodában, mint holmi óvónéni. Nem etted meg a főzeléket, Józsika? Na, akkor most egy yokogerivel a földre küldelek, és már jön is érted a rácsos autó. Majd anyád utánad viszi a fogkefét. Nem találod a cumidat, Pistike? Hogy Bandika eldugta? Na, gyere csak ide a hazugságvizsgáló készülékhez. Szóval hazudtál. Meg ilyen nagy kisgyereknek nem is kell már cumi. Majd két nap alatt, a sötétzárkában, kenyéren és vízen leszoksz róla. Mit csináltál, Krisztinka? Be-ka-kál-tál? Kopaszra nyírni, és sipirc a női börtönbe! Beszélő letiltva! Mi az, hogy még nem tud beszélni? Gügyögés is letiltva!
Persze, ez csak vicc. Messze nem olyan jó, mint némely rendőrvicc. Az állampolgárok nagy részének nyilván ugyanaz a véleménye: fityfenét se érdekel, milyen vacak hivatalos papírja van egy rendőrnek. Szerezze vissza az ellopott biciklimet. Kapja el azt a szemétládát, aki rendszeresen lopja a benzint az autómból. Hasson oda - hogy hogyan, az az ő dolga - hogy ne támadjanak, kötözzenek meg és ne fosszanak ki védtelen nyugdíjasokat meg hogy ne száguldozzanak motorosok százkilencvennel a város utcáin fényes nappal. Ilyeneket lehetne csinálni egy rendőrnek, esetleg. Azért rend-őr. Nem egy megtestesült hollywoodi kitalálmány, egy ovizsaru.
Ugyanis nem valószínű, hogy a Bűn
megijed a diplomától. Különösen nem egy óvónőitől.
