A ceruzát még csak-csak megértem,
biztos nincs nálunk grafit. Vagy van, csak nem elég jó, talán nem elég szürke,
vagy nem csúszik eléggé, tudomisén. Esetleg nem érdemes kibányászni, mert
nyolcszáz méter mélyen van, ilyesmi. Annyi mindent nem érdemes csinálni…Ceruzához való fa, az
viszont kell hogy legyen. Mi az hogy, olyan kis darabkák, biztos annyi van,
mint a lom. Pont egy ilyen szép erdős országban ne lenne?
Akkor meg miért kell nálunk
osztrák ceruzát árulni, mi? Ezt mondják meg nekem! A cseh liszt, az meg dettó.
IDE hozni lisztet, IDE? Ahol a szép dél-szlovákiai rónaságokon - amely, mint
köztudott, garantáltan ős-szláv tulajdonjogú - lágyan reng a tengernyi
aranyszínű kalász? Hát a csehek vajon
hol termelnek búzát, könyörgöm, tán a
cseh-morva fennsíkon? Akkor meg homályosítson már fel végre valaki, mi a jó
fenének árulnak nálunk cseh lisztet? Mi lehet az oka? Netán összeesküvés?
Esetleg akár világméretű? Zsidóbolsevik? Szabadkőműves? Neonáci? Ugyan már…ezek
már mind voltak. Tessék már legalább valami újat kitalálni. Kis nemzetek
paranoiája, ez oly idegesítő. Márminthogy a nagyok összefogtak a mi elveszejtésünkre,
meg minden. Ugyan már…Higyjék el végre, nem jönnek össze éjsötét köpenyes
alakok titkon, pisla mécsvilágnál,
oldalukon orgyilokkal, hogy kis hazánkat rabigába kényszerítsék. Majd pont egy
ilyen csipri-csupri kis országért fognak esküdni összefele, hát ezek se most
jöttek le a falvédőről. (A helyzet ennél sokkal rosszabb. A nagyokat mi
nemcsak, hogy nem érdekeljük, de főleg: nem is tudnak rólunk. És ez oly fájó
érzés. Akkor már inkább utálnának, mint… na mindegy, azt az országot most nem
szabad mondani, mert a…izé, védelmezi a demokráciát szerteszét, az egész
világon.)
Nem, nem, dehogyis összeesküvés. A
probléma fennforgása a következő tényálladékban van elásva: az illetők
termelnek valamit - példánkban az osztrákok történetesen ceruzát, a csehek meg
lisztet, de lehetne ez sok minden a lengyel lambériától a távol-keleti nyivogó
cipőcskéken át akár a magyarországi pirított tökmagig - amit, elvileg, NÁLUNK
is elő lehetne állítani. Sőt, mindezt a végső crescendóig fokozva: még az is
meglehet, hogy nálunk IS készítik. Csak: ez a külföldi gyártó valamilyen
úton-módon olyan olcsó terméket állít elő, amely még a szállítási költségeket
is beleszámítva bőven nyereséges.
- Miért, mi nem tudunk dolgozni? –
fortyan fel az utca embere. És még hozzáteszi, ábrándosan: - A mi népünk…az úgy
tud dolgozni…ha az igazából nekilát a munkának…
Persze, persze. Mindig is innen
kerültek ki a legjobb kubikosok, kalapácsos pályamunkások, még előbb meg azok a
melós kivándorlók, akik azért sok
munkával, vérrel és élettel járultak hozzá a mai szép nagy modern Amerika
létrejöttéhez.
Ébresztő, gyerekek. Erősen
dolgozni, az szép dolog, meg egészséges is, de ha egy nemzet vagy ország (mert
egy országban azért jó néhány nemzet él, akárhogy is próbálják ezt tagadni
mindkét oldalon) tagjai csak becsületes
kétkezi melósok lesznek, akkor ez az ország belátható időn belül aligha
fog résztvenni az öt gazdaságilag legfejlettebb állam éves konferenciáján. Még
akkor se, ha az illető állampolgárok még büszkék is arra, hogy ők milyen jól is
tudnak dolgozni, meg hogy csak kínáljanak nekünk végre valami ”rendes” munkát,
akkor majd mi megmutatjuk.
Kapito? Érted már például, miért éri meg egy cseh
kerékpárgyártó cégnek az összes otthon gyártott kerékpárvázat bepakolni egy
szép nagy teherszállító repülőgép potrohos hasába, elreptetni Tajvanra, ott
német(!), japán, stb. alkatrészekkel felszereltetni, majd újból visszaröptetni,
s itt, Közép-Európában tősgyökeres cseh bicikliként árulni?
A gyengénlátók kedvéért
összefoglalnám: csinálj olcsóbb ceruzát, mint az osztrákok és legalább olyan jó
minőségűt, hogy Bécsben százméteres sorok kígyózzanak a ceruzaboltok előtt, s
az osztrák polgártársak táskáikkal vívjanak közelharcot a helyekért. Termelj
olyan lisztet, hogy a cseh gazdasszonyok könnybelábadt szemmel emlegessék a
csodás malomipari terméket, s cseh lisztből még véletlenül se akarjanak cseh
krumplisknédlit készíteni. Hogy az nem úgy van, mert politika, meg védővámok
meg… Hát kapd el rendesen a TE
politikusod…izé, segítő kezét, mert TE választottad és a TE pénzedből húzza azt
a nyomorúsúgos fizetését, szegény. (Bár most már talán megmaradnak, mert ismét
emeltek önmaguknak, az árvák.)
Csinálhatsz sok mindent,
egyszóval. Csak légy szíves, ne sopánkodj, hogy jajistenem, miért árulnak cseh
lisztet meg osztrák ceruzát a boltban, mi lesz velünk, jajistenem. És főleg ne
ragasztgass nekem plakátokat, hogy vásároljak hazai terméket, mert az pont
olyan jó és még olcsóbb is, mint a külföldi. Mert ez lehet, hogy igaz, de akkor
a külföldinek meg a reklámja jobb. A marketingpolitikája! Tehát valamiben
megint csak jobb!
És nem fogok hazai terméket
vásárolni csak azért, mert nemzetiszín szalag van rajta. Felszólításra?
Parancsra netán?! Soha.
Amúgy meg kell adni, ez egy igen
szép vadromantikus elképzelés. Ám a
gyakorlati megvalósulásának körülbelül annyi az esélye, mint nádi poszátának a
tornádó tölcsérében.
